1936-ban 51 fiatal missziós diák utazik a spanyolországi Barbastro (Huesca) városába, hogy szolgálják az Urat, mit sem sejtve a közelgő tragédiáról. A spanyol polgárháború kezdetén játszódó időszakot intenzív politikai és vallási nyugtalanság jellemzi. Bár fizikailag és lelkileg is felkészültek küldetésükre, semmi nem készíthette fel őket az előttük álló kihívásokra. Ebben az időszakban a spanyol anarchisták elhatározták, hogy eltávolítják a szellemi vezetőket és vallási alakokat, mert úgy tekintik az Egyházat, mint az állandósult rendre veszélyt jelent, így az forradalom ellenségének számít. Ahogy a feszültségek nőnek, egy hallgató megérzi a közeledő veszélyt, félve, hogy ők lesznek a következő célpont. Hitében és az élet-halál harc folytatásához szükséges erejében bizonytalan, kitartóan helytáll. A missziósokat végül elfogják és egy kifejezetten lelkészeknek fenntartott börtönbe zárják. A bizonytalanság és félelem közepette hittel készülnek utolsó útjukra—az ég felé, Jézussal. Hitüket a legvégsőkig próbára teszik, amikor szembe kell nézniük kínzással, árulással és azzal a választással, hogy megtagadják hitüket vagy Krisztushoz hűek maradjanak, még a halálig is. A Forbidden God szívbe markoló tisztelgés bátorságuk, elkötelezettségük és mártíromságuk előtt.

Utazzon Írországon, Skócián és Anglián keresztül, és fedezze fel hat kelta szent hitét. Különleges módon bemutatja, hogyan fogadták a kelta nemzetek Krisztus evangéliumát a középkor során, és hogyan talált újra lábat a kereszténység Európában. Rebecca Friedlander producer elvisz ebben a dokumentumfilmben ezeknek a szenteknek nyomdokaiba Iona, Lindisfarne, Bangor és más helyeken keresztül. Fontos élettanulságokat fedez fel, találkozik mai hívőkkel, művészekkel és a kelta országok vezetőivel, akik mindannyian egyedülálló harcosok Krisztusért.

A 15 éves Ida az anyjával él a városban. Elégedett az életével: népszerű a gyerekek között az iskolában, imád vásárolni barátnőjével, Karoline-nal, és divatblogger. Egészen addig a napig, amikor az anyja közli vele, hogy elköltöznek. És nem New Yorkba vagy Londonba, hanem egy elhagyott farmra Észak-Norvégiában. Ida dühös a szüleire, hogy elviszik a barátaitól, és szörnyűnek találja az új életét a vidéken. De még rosszabb lehet, amikor az anyja ráerőlteti, hogy jobban ismerje meg a helyi embereket. Ida szemében ők mind piszkosak, nincs stílusérzékük és divatjuk, és mindig a lovakkal vannak elfoglalva, amit ő egyáltalán nem ért. Ida csak egy kiutat lát: elmenekülni. De az élete meglepő fordulatot vesz, amikor majdnem elütik őt egy Kehilan nevű lóval.

Amikor Tom Linszen, egy fiatal, süket, nem zsidó filmrendező, a süket zsidók sorsa után kutat a háború alatt, rátalál Anna nyomára, egy süket zsidó nőre, aki túlélte a szörnyű auschwitzi koncentrációs tábort. Megkereste Willy Lindwer dokumentumfilmest, és együtt készítettek egy filmet erről a megrendítő történetről. Ebben a dokumentumfilmben Anna elmondja Tomnak, hogyan élte túl azt a tábort. Ha a nácik tudták volna, hogy nem csak zsidó, hanem süket is, közvetlenül az érkezés után elgázosították volna. A film elmeséli Anna élettörténetét, hogyan nőtt fel süket zsidó lányként a második világháború előtt, és hogyan élte át és dolgozta fel a második világháború előtt és alatt történt eseményeket. Anna családja Antwerpenben telepedett le, és Mechelenből deportálták őket Auschwitzba. A történet fontos része a kommunikáció és annak hiánya.

A család elutazott egy napos vakációra Gran Canariába, hogy élvezhesse a pihenés, a csend, a kikapcsolódás és a családi élet egy hetét. A gyerekek és Anders bácsi részt akarnak venni a szálloda versenyén, hogy „Az év napos családja” legyenek. De apa azt mondja, nem, és hangsúlyozza: „Elegendően jók vagyunk így, ahogy vagyunk!” Azonban meggondolja magát, amikor találkozik a versengő családdal, és felismeri az apát, mint az iskola zaklatóját.